Veres András a katolikus iskolák vezetőinek szervezett konferencián arról beszélt:

az egyház természetéből fakadó erkölcsi kötelessége részt venni a kultúra gazdagításában és továbbadásában, és e kötelességének mindig eleget is tett.

Kiemelte: ahogy annak idején az őt tanító szerzetesek tették, ma is arra van szükség a katolikus iskolákban, hogy formálják a diákok keresztény világlátását, meghagyva közben egyéni szabadságukat a keresztény világnézet melletti döntésben. Meglátása szerint ugyanakkor éppen

ezen a ponton érhető tetten a mai egyházi iskolák egyik gyengesége is.

Az egyházi iskolában tanító tanárok nem mindig képes ennek a módszernek a gyakorlására, ehhez még időre van szükség. Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek rámutatott, az egyház mint fenntartó sajátos küldetése

lelket adni a teljes oktatói és nevelői tevékenységnek.

Azt is hangsúlyozta, az egyház, amikor iskolákat működtet, nem csupán az oktatáshoz való jogát gyakorolja, hanem a vallásszabadság alapvető jogát is. A nevelés joga és kötelessége elsősorban a családé, de a család rászorul az egyház vagy az állam segítségére is. Felidézte, a Szentszék és Magyarország közötti, 1997-ben aláírt egyezményben világosan megfogalmazták, hogy az egyházi iskolák ugyanolyan állami támogatásra jogosultak, mint az állami intézmények. Ez a dokumentum garanciát jelent az egyházi iskoláknak.

Noha a magyar katolikus iskolák is küzdenek problémákkal, de az, hogy egy világegyházhoz tartozunk, lehetőséget ad, hogy fölemeljük a tekintetünket. A mi horizontunk a világegyház, és a problémák megoldásában is segíteni fog minket a szélesebb áttekintés

- fogalmazott a bíboros. Ternyák Csaba egri érsek, az MKPK iskolabizottságának elnöke előadásában "alapvető lelki törekvésként" beszélt arról, hogy a katolikus iskolák

ne csak a mérhető eredményekben haladjanak előre, hanem Isten ismeretében és szeretetében is. [...] Meggyőződésem, hogy minél eredményesebbek vagyunk ebben, annál jobbak lehetünk szakmai vonatkozásban is

- fogalmazott. Jelezte, ebben a feladatban a szülőknek is részt kell venniük. A szülők jó esetben eleven kapcsolatban vannak az iskolával és a plébániával, sokszor azonban csak azért íratják katolikus iskolába gyermeküket, hogy jó nevelést kapjanak. Ugyanakkor ezekben

a szülőkben is él feltehetően egyfajta sóvárgás azon lelki értékek iránt, amelyeket ők maguk talán nem kaptak meg, és éppen ezért nem is tudnak továbbadni.

A katolikus iskolák számára hatalmas kihívás, hogy ezeket a szülőket is bevonja a gyerekek keresztény nevelésébe. Ternyák Csaba úgy fogalmazott:

célunk, hogy a vallásos katolikus családok gyermekei megerősödjenek a hitükben, a nem vallásos hátterű gyermekek pedig megismerjék és megszeressék Jézus Krisztust és az ő egyházát.

Kiemelte: az egyház vonzó arcát kell megmutatni egy olyan világban, ahol a lejáratás, az álhírek és a különféle botrányok sokakra negatívan hatnak, mert

az egyház nem térítéssel, hanem vonzással növekszik

- mondta XVI. Benedek pápát idézve. A tét, hogy "át tudjuk-e adni a következő nemzedékeknek azokat a lelki és szellemi értékeket, amelyek társadalmunk gyökereit jelentik", és ebben "iskoláink egyre fontosabb szerepet játszanak" - összegzett az egri érsek. Angelo Vincenzo Zani érsek, a Római Szent Egyház könyv- és levéltárosa, a Nevelési kongregáció korábbi titkára előadásában ismertette:

világszerte kétszázhúszezer katolikus iskola működik.

A katolikus intézményekben tanulók 35-40 százaléka nem hívő vagy más vallású családból érkezik. Kiemelte a közel-keleti és ázsiai katolikus iskolába járó diákokat, akiknek 80-90 százaléka muszlim, illetve buddhista. Megemlítette, hogy Libanon egyes részein az édesanyák már várandósságuk idején beíratják gyermeküket egy katolikus óvodába, mert így tartják biztosítottnak a jó nevelésüket.

Ebben a helyzetben különösen fontos, hogy képesek legyünk a párbeszédre

- hangsúlyozta az érsek. A jelenkor kihívásairól szólva kiemelte a generációk közötti kapcsolatok és kommunikáció válságát, amely az oktatásban is problémát okoz. Kihívásként beszélt a transzhumanizmusról, amely számos eszközzel, mesterséges intelligenciával, génterápiával igyekszik átlépni az emberi korlátokon, mint a betegség vagy a halál. A tudományba és a technológiába vetett abszolút hit, a sebezhetőség, a betegség és általában a korlátok radikális elutasítása, a testhez való viszony újradefiniálása szintén kihívás a társadalom és az oktatás számára. Angelo Vincenzo Zani szerint

a szekularizálódó nyugati társadalomban megvan a veszélye annak, hogy a vallás csak a magánszférában lesz elfogadott.

Ha azonban kiszorítjuk a vallási kifejezésmódokat a kultúrából, azzal megszüntetjük azt az értékes hozzájárulást, amelyet a vallás a kultúrák közötti párbeszédhez nyújthat. Emellett veszélyes vákuumot teremtünk az egyének formálódása és a társadalmi közösségek építése terén is - mondta. A válasz, ha az "oktatási folyamatokban kialakítjuk és fejlesztjük a kultúrák közötti párbeszédet",

ha a sokféleségre nem problémaként, hanem erőforrásként tekintünk.

Igazi és mély párbeszédre van szükség, olyan interkulturalitásra, mely nem a különbségek kiegyenlítésére törekszik, hanem a különböző kultúrák által hozott értékek kölcsönös elismerésére - tette hozzá Angelo Vincenzo Zani.

A konferenciát a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia azért hirdetette meg, mert tavaly év végén értesült arról, hogy katolikus iskolák tanárai is csatlakoztak a pedagógusok polgári engedetlenségi mozgalmához. Akkor a testület tiltakozását fejezte ki, és jogkövetésre szólította fel tanárait, majd megjegyezte, hogy 2023 év elejére tanácskozást hív össze a katolikus oktatás helyzetéről.

A kiemelt kép forrása: a Magyar Katolikus Egyház hivatalos Facebook-oldala