Betonláz és luxusberuházások borzolják a kedélyeket a Balatonon!
Már tavaly számos építkezés verte ki a biztosítékot a helyiek körében, de az építkezés-folyam továbbra is megállíthatatlanul hömpölyög tovább és borzolja a kedélyeket.
A tavalyi éven egyáltalán nem látszódott meg sem a pandémia, sem a gazdasági meggyengülés, a tóparti ingatlanbumm ugyanis töretlenül haladt előre. Az építkezések 2021-ben is folytatódtak, az ingatlanárak sosem látott magaslatokba törtek, és emberek tucatjai költöztek a Balatoni régióba.
Persze, az sem elhanyagolható tény, hogy irtózatos mennyiségű állami pénz ömlött a Balaton környékére, így az ingatlanosok mennybemenetele gyakorlatilag garantálva volt, ugyanis horribilis árakon keltek el a balatoni lakások és kertes házak egyaránt.
Ezt persze az ingatlanfejlesztők, beruházók, pénzemberek is megorrontották, úgyhogy a Balaton minden szegletében nagy volumenű építkezések kezdődtek.
Az építkezések kapcsán persze már tavaly is számos kérdés felmerült, például az, hogy az ész nélküli ingatlanépítéseket elbírja-e a kisebb terhelésre tervezett helyi közműhálózat, illetve milyen hatással lesz a környezetre a betonáradat, amit a befektetők megterveztek – majd kiviteleztek.
Tavaly persze nem csak a Balaton „nyerte meg” a beruházásokkal járó következményeket; 2021 májusában nagy port kavart, hogy a Fertő-tó partján közel 13 hektár füves, nádas területet kívántak betonnal és térkővel befedni, annak érdekében, hogy a területen hotel, apartmanház és sportkomplexum épülhessen.
Mivel jogi úton szinte lehetetlen korlátokat állítani a tömött pénztárcával és jó kapcsolatokkal bíró befektetők építkezési kedvének a Balatonon is több település volt kénytelen szembenézni a NER-elit falánkságával.
A tóparti önkormányzatokat összefogó Balatoni Szövetség elnöke, Lombár Gábor kereszteshadjáratot indított a tóval babrálók ellen, ennek következményeként tucatjával érkeztek és érkeznek a mai napig a polgári felháborodást szemléltető levelek, petíciók, tüntetések és jogos felháborodások.
Az esztelen beruházások megfékezésének érdekében az LMP javasolta, hogy legyen a parttól számított 50 méteres sávon belül építési moratórium, meg eleve nagyobb hatósági szigor. Több település ennél messzebb is ment volna; jelesül teljes építési tilalmat szerettek volna eszközölni.
De szintén a 2021-es év mérlegét erősíti, hogy országos méretű botrány lett egy, a balatonaligai tópartra tervezett 92 lakásos társasházból. A NER-közeli befektetők Balatonvilágos önkormányzata elől szerezték meg a telket, hathatós állami segítséggel. A terveik pedig nemzetgazdasági szempontból kiemelt státuszt kaptak. Már a kormányhivatali engedélyek is megvoltak, de a közfelháborodás miatt a Miniszterelnökség visszavonta az építési engedélyt.
Persze ez csak egy része a magyar tenger partjáért dúló háborúnak, közel sem említettünk mindent, és alighanem tudomása sincs az embereknek a teljes képről.
De jött a 2022-es év, és alig telt el belőle pár hét, máris kiderült, hogy az előző évi építkezési hullám még a gazdasági nehézségeknek és a szomszédban dúló háborúnak is ellenáll – a beruházások és a betonozási kényszer virágkorát éli továbbra is. Idén áprilisban írt róla a Portfolio.hu, hogy újabb milliárdos ingatlanberuházás alakul Balatonfüreden, mely egy új konferenciaközpont és kiállítótér felépítéséről szólt. Május végén jelent meg a hír az Építészfórum oldalán, hogy egy tihanyi területet szeretnének a befektetők beépíteni. A Kenderföldek a Tihanyi-félsziget déli részén található összefüggő erdős terület, amit a fideszes vezetésű önkormányzat a megengedő szabályozásokkal a „fejlesztés érdekében” beáldozna az ingatlanbefektetők és a turisztikai beruházások kedvéért.
A helyiek minden tőlük telhetőt megtettek és tesznek a mai napig, hogy megakadályozzák a súlyos természeti pusztítással járó ingatlanfejlesztést. Ugyanis ha a tervezett építkezés megvalósul, az egyik telekre épül a Cordia hotel és lakótelep, ami miatt letarolnák a fás telek jelentős részét. Az önkormányzat pedig természetvédelmi területre tervez egy 200 férőhelyes parkolót.
Az elmúlt két évben annyi, a környezetet veszélyeztető beruházás indult el a Balaton, a Velencei-tó, a Tatai Öreg-tó és a Fertő tó környékén, hogy 2020 telén több civilszervezet fogott össze, majd elindították a Nagy Tavak kampányt „Az Alaptörvény alapján védelem jár a tavaknak” címmel kiadott nyilatkozattal.
Ebben az aláíró szervezetek azt kérik a kormánytól, hogy számon kérhető garanciákkal biztosítsa, hogy nagy tavaink nem esnek áldozatul állami és magán beruházásoknak, amik a környezetvédők szerint kizárólag szűk gazdasági érdekkörök rövid távú gazdasági érdekeit helyezik előtérbe, és nem felelnek meg a fenntarthatóság alapelveinek, illetve a jövő generációi felé tanúsítandó felelős gazdálkodásnak.
A kezdeményezés 2021. március 22-én, a víz világnapján lépett a nyilvánosság elé, majd néhány napon belül országgyűlési határozati javaslatot adtak ki, amit az ellenzéki pártok támogatásával a Párbeszéd Magyarországért nyújtott be. A dokumentum az Alaptörvényre és nemzetközi egyezményekre hivatkozva szólítja fel a kormányt többek között arra, hogy „számonkérhető garanciákkal biztosítsa, hogy a természetvédelmi szempontból rendkívül értékes nagy tavaink, a Balaton, a Fertő tó, a Tatai Öreg-tó és a Velencei-tó ne essenek áldozatul állami és magán idegenforgalmi beruházásoknak”.
Összegezve tehát a képet, idén is folytatódnak a már megkezdett balatoni fejlesztések, és az ideieknek se látják akadályát a vállalkozások és a települési önkormányzatok. Hét nagy vitorláskikötőben e-hajók feltöltésére alkalmas berendezést telepítenek, Füreden exkluzív szálloda épül, Keszthelyen ingyenes B+R parkolót alakítanak ki – hogy csak néhányat említsünk.
Ökológiai szempontból a Balaton környezete rendkívül sokféle. Számos védett növény és állatfajnak nyújt élőhelyet. Változatos domborzatának és földtani felépítésének köszönhetően növényvilága rendkívül változatos. Nagy kiterjedésű területek állnak a Balaton-felvidéki Nemzeti Park védelme alatt, de találhatók itt a Natura 2000-hez tartozó, illetve Ramsari Egyezmény alá vont területek is. Tájesztétikai szempontból szintén értékes területeket lehet találni a régióban, kiemelkednek ebben a vulkáni eredetű tanúhegyek, illetve a karsztos területek jellegzetes domborzati- és kőzetformáikkal.
Ám, ahogy látjuk – a Balaton értékeinek ismerete sem elegendő ahhoz, hogy megvédeni és ne lerombolni, feláldozni akarjuk az újabb pénzemberek szórakoztatására épülő komplexumok arany oltárán.