Napjainkban a világon 15 milliárdra teszik azon az eszközöknek a számát, amelyek az internetre kapcsolódnak. Gondoljunk bele: minden egyes emberre jut két ilyen eszköz, sőt számuk várhatóan öt éven belül megduplázódik – kezdi honlapján az okosotthonok bemutatását a veszprémi Digitális Tudásközpont.

Minden olyan eszközt, amely képes a világhálóhoz vagy egy másik eszközhöz kapcsolódni, vele adatcserét folytatni (például Bluetooth segítségével), okos eszköznek nevezhetünk. A dolgok internete (IoT) kifejezés is erre utal: sok hétköznapi tárgyat látunk el kommunikációra alkalmas kapcsolattal.

Néhány egyszerű példa ezekre:

• a porszívó, mely előre beállított automatizmusok alapján képes kitakarítani, az akadályokat kikerülni;
• a fogkefe, amely értesít, ha elszalasztottunk egy fogmosást, vagy ha a fej cseréje esedékes;
• az asztal, mely a mellette ülők magasságához igazodva képes beállítani az asztallap magasságát.

Az előző példákból az is kiderül, hogy a legtöbb ilyen eszköz képes valamilyen érzékelésre. Még a fogkefe is számontartja a két fogmosás között eltelt időt.

Azonban az okosotthonok eszközei ezeknél sokkal többre is képesek:

• folyamatosan monitorozzák a környezetüket (például: hőmérséklet, páratartalom, fénymennyiség);
• optimalizálják működésüket annak érdekében, hogy energiatakarékosabb legen az eszköz üzemeltetése.

Az lényegi változást természetesen nem egy-egy otthonban egy-egy okosizzó használata jelenti: ezekből az otthonokból nagyobb rendszereket (akár teljes ökoszisztémákat) hoznak létre, amelyek okos városokká szerveződnek. Ezek pedig választ adhatnak napjaink számos problémájára: üzemelésük egyszerre lehet hatékony, környezettudatos, biztonságos és kényelmes.

A veszprémi Digitális Tudásközpont kiállítóterében kialakított okosotthon részében a látogatók és érdeklődők kipróbálhatják, hogyan működnek ezek az egyes eszközök együtt, rendszerbe kapcsolva.

Emellett a kiállítás fő célja, hogy bemutassa, milyen problémákra nyújthatnak megoldást az okosotthonok.

Például:

• hangvezérléssel működtethetik a lámpákat és a biztonsági kamerákat, a konnektorokat;
• de a látogatók megismerhetik Aibo-t, a robotkutyát, aki szintén hangvezérléssel képes utasításokat végrehajtani – akár egy igazi kutya.

„Az eszközök kipróbálása mellett nagyon fontosnak tartjuk, hogy látogatóink a szemléletet és a működés hátterét is elsajátítsák: működő példák segítségével lássák, hogyan jár az energiatudatosság és a kényelem kéz a kézben. Mindezzel nemcsak magasabb fokú kényelmet, de hatékonyabb, gazdaságosabb megoldásokat is kapunk: a rendszer automatikusan kikapcsolhatja a nem használt, az égve fejejtett izzókat, az energiát fölöslegesen fogyasztó berendezéseket, hiszen érzékeli, hogy nincs „mozgás” a lakásban.” – fogalmaz a Tudásközpont, majd hozzáteszik:

Programkínálatunk több, a témára irányuló foglalkozást is tartalmaz. Ezekben modellezünk olyan megoldásokat, amelyek segítik az okosotthon-rendszerek működésének megértését:

• mikrovezérlőket, robotokat programozunk és áramköröket hozunk létre;
• megmutatjuk és kipróbálhatják a szenzorok szerepét és működését;
• valós problémákra keresünk megoldásokat a technológia segítségével;
• ösztönözzük a csapatmunkát és a készségfejlesztést.

A Tudásközpont nagy hangsúlyt fektet a fiatalok ismeretének bővítésére, így a közelmúltban az Agóra Veszprémmel összefogva, a tudós nyári tábor keretein belül ismerhették meg a gyerek a Tudásközpont látványosságait, valamint megismerkedtek a robotkutyával is, mely nagy sikert aratott a gyerekek körében.